Egy friss kimutatás szerint a lakásbiztosítási káresemények 75 %-át mindössze három káresemény okozta- és ebből kettő a viharkárokhoz köthető. A három kár a beázás, a csőtörés és a villámlás okozta káresemények.
Sajnálatos módon a magyar csővezetékrendszerek átlagos életkora meghaladja a 40 évet, és mivel évente csupán a 2 százalékát cserélik ki vagy újítják fel, így a vízvezeték rendszer életkora és állapota tovább romlik. Sokszor csak akkor vesszük észre, hogy gond van a csövekkel, ha már árvíz szerűen tör ki a falból, a földből a víz. A legtöbb, amit tehetünk, hogy gyorsan elzárjuk a főcsapot, áramtalanítjuk a lakást, és igyekszünk minden ázhatót eltenni a víz útjából.
Csőtörésre akkor is gyanakodhatunk, ha a fal ázását észleljük. Csőtörésre utal, ha hirtelen megnövekedett a vízszámla, vagy csatornaszagot tapasztalunk a lakásban.
A csőtörés mentesítést, javítást bízd szakemberekre. Miskolc és környékén vállalunk csőtörések felderítését, mentesítést, javítást, ásással, véséssel, bontással és helyreállítással.
A vízvezeték-szerelő
olyan mesterember, aki az ivóvíz és szennyvíz továbbítására szolgáló vezetékek telepítésére, karbantartására és javítására specializálódott.
Tudtad, hogy a vízvezeték szerelő mesterség eredete az ókorig vezethető vissza?
Az angol „plumber” kifejezés a latinból ered, amelyben a plumbum szó az ólmot jelenti.
A római házak vezetékeinek és csatornáinak elkészítésekor gyakran használtak ólmot, sokszor ezzel az anyaggal is vonták be őket, a fürdőkben pedig szintén használták az anyagot a vezetékrendszerben.
A vízvezeték készítő, vízvezeték-szerelő a fémekkel dolgozó mesterségek közé tartozott, kialakulása idején a bádogos mellékfoglalkozása volt, csak később nőtte ki magát önálló szakmává.
Magyarországon
először Hunyadi Mátyás uralkodása idején honosodott meg, bár igen korlátozott mértékben – Vitéz János érsek Esztergomban, Mátyás király pedig a budai Várban használt ilyen vezetékeket. Mátyás rendszerét feltehetően a mai Svábhegy forrásaiból táplálták, és használták nem csak ivóvíz szállítására, de hideg és meleg fürdők táplálására is. Buda lakossága a XIX. század elején ezt a (felújított) rendszert, illetve a törökök által épített vízművet használta vízszállításra.
A későbbi Vízművek őse azonban csak a század második felére készült el – ekkorra tehető a vízvezeték-szerelő, mint önálló mesterség megjelenése Magyarországon.