Gyakran előforduló jelenség a csőtörés, ami amellett, hogy órákra, napokra megszünteti a vízellátást még komoly károkat is okozhat. Ezért is érdemes tisztázni, hogy mikor kinek a felelőssége a csőtöréssel okozott károk megtérítése.
Csőtörés van: ki téríti meg az okozott kárt? Ami biztos, hogy a vízóráig a vízmű tulajdona és felelőssége a vezeték, míg a vízóra utáni vezeték már a házi ivóvízhálózat része, ezért az ingatlan tulajdonosának tulajdona és ő is felel az állapotáért. Ez azt jeleni, hogy ha a csőtörés a vízórán belül következett be, akkor a károkat az ingatlan tulajdonosa viseli és a csőtörés miatti többletfogyasztás miatt is ő lesz a felelős. Más a helyzet a vízóra előtti vezetékek tekintetében, mivel ezeknél a vízszolgáltató viseli a teljes felelősséget.
A vízóra utáni vezeték már teljes egészében a tulajdonos felelősségi körébe tartozik. Sajnos különösen a téli időszakban gyakori a csőtörés, a kertes házakban ezért különösen ajánlott ellenőrizni a vízcsövek állapotát valamint az óra állását. Akár több millió forintos számla is összejöhet egy kisebb csőrepedés miatt is, amit teljes egészében meg kell fizetnie a tulajdonosnak. Társasházaknál azt érdemes először tisztázni, hogy a vezeték közös tulajdonban van-e, vagy egy lakás albetétjéhez tartozik. Ebből a célból az alapító okiratot érdemes megvizsgálni, ebben kell rendezni ugyanis a tulajdoni viszonyokat. A társasházi tulajdonban lévő cső repedése a társasház felelőssége, azaz meg kell térítenie ezeknek a csöveknek a megrepedéséből eredő károkat, míg a lakók kezelésében lévő csövek által okozott károkért az adott lakás tulajdonosa viseli a kárveszély felelősségét.
A vízóra utáni vezeték már teljes egészében a tulajdonos felelősségi körébe tartozik. Sajnos különösen a téli időszakban gyakori a csőtörés, a kertes házakban ezért különösen ajánlott ellenőrizni a vízcsövek állapotát valamint az óra állását. Akár több millió forintos számla is összejöhet egy kisebb csőrepedés miatt is, amit teljes egészében meg kell fizetnie a tulajdonosnak. Társasházaknál azt érdemes először tisztázni, hogy a vezeték közös tulajdonban van-e, vagy egy lakás albetétjéhez tartozik. Ebből a célból az alapító okiratot érdemes megvizsgálni, ebben kell rendezni ugyanis a tulajdoni viszonyokat. A társasházi tulajdonban lévő cső repedése a társasház felelőssége, azaz meg kell térítenie ezeknek a csöveknek a megrepedéséből eredő károkat, míg a lakók kezelésében lévő csövek által okozott károkért az adott lakás tulajdonosa viseli a kárveszély felelősségét.